Médiatár
Általános igazgatás
Általános igazgatás
Fakivágás
Hagyatéki eljárás
Vadkár
Veszélyes állat tartása
Birtokvédelem
Talált tárgyak
Fakivágás
(Alkalmazandó főbb jogszabály: 346/2008.(XII.30.Korm rendelet)
Személyesen, de meghatalmazott útján is intézhető.
A kormányrendelet alkalmazási köre a fával, faállománnyal borított földrészletek közül:
- a belterületi élőfagyűjtemény fáira,
- a belterület közterületi részén lévő egyes fákra,
- a bel- és külterületi közpark fáira, valamint
- az üzemi fásítás fáira terjed ki.
A kérelem szükséges tartalmi elemei, az eljárás:
Az a tulajdonos , aki a földrészletén a fent felsorolt fát ki akarja vágni, e szándékát köteles - a kivágás tervezett időpontját megelőzően harminc nappal - az érintett földrészlet fekvése szerinti települési jegyzőjének előzetesen bejelenteni.
A bejelentésben meg kell jelölni a kivágandó fa helyét, darabszámát, faját, átmérőjét. A bejelentésben igazolni kell a fával való rendelkezési jogosultságot.
A jegyző a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül köteles intézkedni, ideértve szakértő esetleges kirendelését. A jegyző határozatában
a) a kivágást pótlási kötelezettséghez kötheti;
b) megtilthatja a fa kivágását, ha annak további fenntartása indokolt.
Az életet és a vagyon biztonságát veszélyeztető fa kivágásáról, illetve eltávolításáról tulajdonosa köteles haladéktalanul gondoskodni. Ha a veszély elhárításának sürgőssége miatt az előzetes hatósági bejelentésre a tulajdonosnak nincs módja, köteles azt a jegyzőnek pótlólag azonnal bejelenteni.
Meghatalmazott eljárása esetén szükséges dokumentum:
- a meghatalmazásról szóló magán- vagy közokirat is.
A hagyatéki eljárásról a módosított 6/1958./VII.4./IM. rendelet szól.
1./ Belföldi hagyaték leltározása iránt:
a./ a meghalt személy utolsó belföldi lakóhelye,
b./ ha pedig belföldi lakóhelye nem volt, vagy az nem állapítható meg, a hagyatéki vagyon
fekvésének helye szerint illetékes jegyző intézkedik.
2./ Hagyatéki eljárás indulhat:
a./ hivatalból,
b./ kérelemre.
3./ Leltározni kell:
a./ magyar állampolgár után belföldön maradt ingatlan vagyont
b./ belföldön maradt ingóságokat csak akkor kell leltározni, ha azok értéke meghaladja
a 300.000,-Ft-ot és
- a hagyatékban szülői felügyelet alatt nem álló kiskorú, cselekvőképességet
kizáró gondnokság alá helyezett vagy ismeretlen helyen távollevő személy
érdekelt vagy
- nincs ismert örökös vagy
- az örökösök között a devizajogszabályok szerint külföldinek tekintendő személy
is van vagy
- a leltározást az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó,
a hagyatéki hitelező vagy a gyámhatóság kéri, továbbá ha a bejelentett hagyatéki
teher várhatóan meghaladja a hagyatéki vagyon értékét.
4./ A hagyaték leltározásához az alábbi adatokra, iratokra van szükség:
a./ halotti anyakönyvi kivonat
b./ az elhunyt (örökhagyó) tulajdonát képező ingatlanra vonatkozó 1980 után kiadott tulajdoni lap,
c./ az elhunyt (örökhagyó) nevére szóló pénzintézeti számla vagy betét száma, összege,
d./ az elhunyt (örökhagyó) nevére szóló értékpapírt, részvény,
e/ az elhunyt (örökhagyó) nevén lévő gépjármű esetében a gépjármű forgalmi engedélye,
f./ az elhunyt (örökhagyó) nyugdíjszelvénye, illetve törzsszáma,
g./ végrendelet, tartási szerződés (ha készült),
h./ az öröklésben érintettek adatai (név, leánykori név, születési hely, -év, hónap, -nap, foglalkozás, állandó lakóhely, személyazonosító szám utolsó négy számjegye, adószáma).
Vadkár
(Alkalmazandó főbb jogszabály: a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény)
Személyesen, de meghatalmazott útján is intézhető.
A kérelem szükséges tartalmi elemei, az eljárás:
Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítését a kár bekövetkezésétől - folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől - számított harminc napon belül lehet igényelni. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye.
Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megállapítását a miniszter által - a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti.
Amennyiben a felek a szakértő személyének kiválasztásában nem tudnak megállapodni, vagy ha a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a szakértőt a felek közös kérelmére a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője rendeli ki. A kár becslését a bejelentéstől számított nyolc napon belül kell lefolytatni.
A jegyző - a szakértő vadkárbecslése alapján - az érintettek közötti egyezséget, illetőleg annak hiányát jegyzőkönyvbe foglalja.
Az a fél, aki a jegyző által kirendelt szakértő kármegállapítását nem fogadja el, a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított harminc napon belül polgári peres úton kérheti a kár megállapítását. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
A jegyző által kirendelt szakértő által lefolytatott vadkárbecslési eljárás - ideértve a jegyző által lefolytatott eljárás költségeit is - költségeinek megfizetésére - eltérő megállapodás hiányában - a Polgári perrendtartás költségviselésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Meghatalmazott eljárása esetén szükséges dokumentum:
- a meghatalmazásról szóló magán- vagy közokirat is.
(Alkalmazandó főbb jogszabály: a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet)
Személyesen, de meghatalmazott útján is intézhető.
A kérelem szükséges tartalmi elemei, az eljárás:
Veszélyes állat tartására engedélyt az a természetes személy kaphat, aki
a) cselekvőképes és büntetlen előéletű,
b) rendelkezik szakirányú tartási ismereteket igazoló, legalább középfokú szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal,
c) ha a b) pontban előírt feltételekkel személyesen nem rendelkezik, az azoknak megfelelő személyt alkalmaz,
d) rendelkezik a tartási hely közvetlen szomszédainak beleegyező nyilatkozatával,
e) biztosítja a fenti jogszabályban, az adott állatfajra előírt feltételeket,
f) teljesíti a biztonsági előírásokat.
Veszélyes állat tartására engedélyt gazdálkodó szervezet akkor kaphat, ha az állat gondozására a meghatározott feltétellel rendelkező alkalmazottja van, és az előírt feltételeket biztosítja.
Állatkertek és állatotthonok (állatpanzió és állatmenhely) esetében a veszélyes állatok tartása akkor engedélyezhető, ha az intézménynek a meghatározott feltétellel rendelkező alkalmazottja van, biztosítja előírt feltételeket, - amennyiben külön jogszabály ezektől eltérően nem rendelkezik -, továbbá rendelkezik a működéshez szükséges engedéllyel.
A veszélyes állattá nyilvánított egyedek tartási feltételeit és a tartás biztonsági előírásait az eljáró hatóság - a veszélyes állattá nyilvánítással egyidejűleg - egyedileg határozza meg.
Veszélyes állatnak minősített védett faj egyedének tartása engedélyezésére irányuló kérelem ügyében a védett állatfajok tartásának engedélyezésére vonatkozó szabályok alapján kell eljárni, a tartás engedélyezése esetén a rendeletben meghatározott biztonsági feltételek előírásával.
Meghatalmazott eljárása esetén szükséges dokumentum:
- a meghatalmazásról szóló magán- vagy közokirat is.
Birtokvédelem
(Alkalmazandó főbb jogszabály: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény)
Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják, birtokvédelem illeti meg. A sértett fél a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. Egy évnél régebben történt birtoksértés esetén a bíróságtól lehet birtokvédelmet kérni.
Tulajdonjogi vitát is csak bíróság bírálhat el. A kérelmet írásban, vagy szóban; személyesen, vagy meghatalmazott útján lehet benyújtani. A meghatalmazást írásban kell csatolni.
A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező és a birtoksértő pontos nevét, címét; a birtoksértés időpontját és a rövid leírását; a tanuk nevét és címét, esetleg más bizonyítási eszköz megjelölését.