Névnap
Boldog névnapot kívánunk Zsuzsanna nevű olvasóinknak!
Holnap Aladár, Álmos ünnepli névnapját.
Legfrissebb hír
Tombola & Tombolás kölyökfarsang a Kultúrházban
2026-02-16
???? TOMBOLA ÉS TOMBOLÁS A KULTÚRHÁZBAN ????
???? 2026. február 16. (hétfő)
???? 17:00–18:30
Szeretettel várunk minden kedves kaposfői gyermeket a Kaposfői Kultúrház farsangi programjára!
A rendezvényre óvodás kortól egészen 8. osztályos korig várjuk a gyerekeket.
A jelmezben érkezők 3 darab tombolát kapnak, amelyekkel – ha a szerencse is melléjük áll – kisebb értékű nyereményeket és finomságokat nyerhetnek.
A tombolahúzást Varga Tibor polgármester úr és Visnyei Gábor kulturális munkatárs vezeti.
A tombola után minidiszkó következik Kovács Bencével!
Felajánlásokat, ropogtatnivalót szívesen fogadunk, de ez nem feltétele a részvételnek.
A program 18:30-ig tart.
Várunk mindenkit szeretettel egy vidám, farsangi délutánra! ????
Napi vicc
Feleség kétségbe esve rohan a férjhez:
- Drágám, anyám leesett a létráról, most mit csináljak?
- Paprikás krumpli jó lesz.
Kaposfőről
Kaposfő települése Somogy vármegyében, Kaposvártól 10 kilométerre nyugatra helyezkedik el. A község története gazdag múltra tekint vissza, amely különféle népek és kultúrák jelenlétével fonódik össze:
A település földrajzi elhelyezkedése gazdaságilag kedvező, a termékeny talaj miatt már az ókorban is népszerű lakóhely volt. Az első telepesek a kelták voltak az i.e. 1. században, akik a Kapos folyó mentén élénk cserekereskedelmet folytattak, még az itáliai etruszkokkal is kapcsolatban álltak. Később a rómaiak uralták a térséget, és közeli római utakat is építettek.
A magyarok honfoglalása után a terület a három nagy törzsi szállás egyik részévé vált, amely később királyi birtok lett. Az Árpád-korban a település több nemesi család birtokába került, köztük a Bő- és a Győr-nemzetségé.
A középkorban Kaposfő királyi várbirtok volt, amelyet az 1250-es években alapított monostor is jelképezett. A település nevét ekkor még Szomajomként említették az oklevelekben, és több nemesi család, köztük a Méreyek és az Ozoraiak birtokolták a falut. A török hódoltság idején a lakosság jelentős része elpusztult, és a falu elnéptelenedett. A 17. század végére a település az Esterházy család birtokába került.
A 18. században német telepeseket hoztak a térségbe, akik a gazdasági élet fellendítésében játszottak szerepet. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás után a falu tovább fejlődött, de a 19. század végére a lakosság kétharmada már német származású volt.
A 20. század során Kaposfő lakossága folyamatosan növekedett, de a II. világháború és az azt követő kitelepítések megtizedelték a német lakosságot. A háború után a községben új közösségek telepedtek le, és a mezőgazdasági termelés továbbra is meghatározó szerepet játszott. A termelőszövetkezetek megszervezése és a földreformok révén a község mezőgazdasági arculata tovább erősödött.
Kaposfő címere is szimbolizálja a település gazdag történelmét: a Kapos folyót, a mezőgazdasági hagyományokat, és a helyi kápolnát, amely a régi kaposfői monostorra utal. A címerben megjelenő nyakkendő a német nemzetiségű lakosságra emlékeztet.
